Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36

Névmutató: Nyakó József

2000. május 23.

Érmihályfalván május 25-én kezdődnek a Nyíló Akác Napok. A négynapos fesztivál két alapmotívuma a millennium és a helyi jelleg. A millennium jegyében szervezik a História 2000 vetélkedőt. Népi tánc, népdal, balladamondás a hagyományőrzés jegyében kap helyet, a legfontosabb természetesen az Érmellék, magyarázta Nyakó József főszervező. A környező falvak - Szalacs, Bogyoszló, Tarcsa, Körtvélyes, Keserű - is bekapcsolódnak a programokba. Lesz régiók találkozója, aláírják a Ligetalja-Érmellék együttműködési szerződést. A megnyitón 270 gyermek és fiatal vonul majd fel. /Sajtótájékoztató a Nyíló Akácról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./

2002. szeptember 27.

A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. április 19.

A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2009. december 30.

December 28-án ünnepelte az érmihályfalvi GGG Irodalmi Stúdió fennállásának 15. évfordulóját a helyi Bartók Béla Művelődési Házban. Mózsi Borbálának a városi strand mellett működő Gödör-Gasztro-Galériájában sajátságos kulturális élet kezdett kibontakozni a kilencvenes években. Az irodalmi stúdiónak a művelődési ház akkori igazgatója, Nyakó József adott nevet: egyik alkalommal fel kellett konferálnia a csapatot, és hirtelenjében ez jutott eszébe. Így lett a Gödör-Gasztro-Galéria fellépőiből GGG Irodalmi Stúdió. 2000 elejére már igazi irodalmi színpaddá nőtték ki magukat. A GGG-Irodalmi Stúdó 15 éve című kötet összefoglalja a csoport másfél évtizedes munkáját, kitüntetéseit, fellépéseit. Szerzői: Bokor Irén és Kiss Kőrösi Jolán. A kiadványt az Aegis Ephebum Egyesületen keresztül a helyi önkormányzat, a Pro Scholam Egyesület, valamint a Bihar Megyei Tanács támogatta. /Sütő Éva: Születésnap tárlatnyitóval és könyvbemutatóval. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./

2010. április 13.

Tizennyolcadszor is Nyíló Akác Napok
1993-ban Nyakó József barátom Érmihályfalváról telefonon felhívott, és azt mondta, szeretnének egy különleges, többnapos fesztivált rendezni, melynek neve Nyíló Akác Napok lenne, nem sokat értettem belőle, ezért arra kértem, ha Nagyváradon jár, keressen fel, beszéljük meg, mit is várnak el tőlünk, a Bihari Napló miként támogathatja rendezvényüket.
A találkozás megtörtént, de akkor már a kész program is ki volt nyomtatva. Emlékszem, lapunk a teljes programot csak pénteken – kezdetben háromnapos volt a rendezvénysorozat –, a kezdő napon közölte, no nem azért mert nem akartuk, hanem a programok árusításával is valamennyi jövedelemre számítottak a rendezők, hiszen pénz dolgában akkor sem volt könnyű a helyzet. Aztán évenként „egymást követték” a Nyíló Akác Napok, ilyenkor a fesztivál első napjától a vasárnap éjfélkor sorra kerülő tűzijátékig Érmihályfalván tartózkodtam. Számomra ezek a napok szent ünnepélyt jelentettek, a szerkesztőségből sem kifogásolta senki, hogy ebben az időben én a helyszínen tartózkodtam. Egyik rendezvényről a másikra rohangáltam, semmiről nem akartam lemaradni. Rengeteg élményem van ezekről a napokról, és bármennyire gondolkodtam is, negatív nincs köztük. Már az első fesztiválról helyszíni tudósításban számoltam be. A városházán megengedték, hogy használhassam az intézmény telefonját. Tudósításaimat éveken át általában azzal fejeztem be, „hogy tudósításunkkor” élő könnyűzenei koncert zajlik a város főterén. Ennek is köszönhetően többször is lekéstem ezekről a koncertekről, de arról már nem, hogy interjúkat készítsek a magyar könnyűzenei világ nagyjaival, akik a Nyíló Akácon felléptek. Emlékszem rá, amikor Szandival beszélgettem, azt mondta, hogy ennyi ember előtt ő még sohasem énekelt, amikor mondtam, hogy mintegy tízezer ember volt jelen, nem akarta elhinni, pedig így volt. Azt is magam előtt látom, amikor Demjén Ferenc koncertjének ideje alatt egy hatalmas zápor és vihar elfújta a színpadot betakaró ponyvát, és a műsort abba kellett hagyni. A koncert után mondta az énekes: „csak az bosszant, hogy a Honfoglalás című film betétdalát nem tudtam elénekelni”.
Akkor még a fogatok a főtéri színpad előtt vonultak el, később egy okos döntésnek köszönhetően ezek a futballpályán mutatkoztak/nak be. Volt egy olyan periódus, amikor a koncerteket ugyancsak a futballpályán tartották, sőt, olyan is volt, amikor a gabonaátvevő központban. Ezek csak rövid életűek voltak, és ma ezek a főtéren zajlanak.
Sok-sok emlékem van ezekről a napokról, közülük még egyet megemlítek. Amikor az elején a rendezvény programját olvastam, nem tudtam elképzelni, mit akarnak ezek a szervezők a „zsibongóval”, melyet este a közeli akácerdőben tartanak majd. Boros József tanár, akkori mihályfalvi tudósítónk világosított fel, aztán péntek este én is meggyőződhettem a zsibongó szó jelentéséről. Az utóbbi években már kevesebbszer vettem részt az ünnepségen, szerkesztői munkám inkább Váradhoz köt. De annak örülök, hogy méltó kollegám van, aki ugyanolyan szinte mindezt folytatja – ha nem jobban –, így olvasóink első kézből kapnak információkat a Nyíló Akác fesztiválról.
Tudom, közhely, ha valaki eléri a 18. életévét, akkor nagykorúnak nyilvánítjuk. Nos, a Nyíló Akác Napok elérte ezt a kort. Az elmúlt évek csak megerősítették. Igen, az érmelléki kisváros által kezdeményezett fesztivál gyökeret vert nemcsak az Érmelléken, de Bihar megye számos, magyarok által lakott településén is. Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok ma is olyan vonzó, mint 17 évvel ezelőtt volt. Zárásként mit kívánjak! Azt, hogy még hosszú éveken át vehessünk részt Nyíló Akác Napok rendezvénysorozaton, és azt, hogy Isten éltessen, Nyíló Akác!
Dérer Ferenc
erdon.ro

2010. május 14.

Nagykorúsodott a Nyíló Akác fesztivál
Bihar megye – Egész nap hol beborult, hol kiderült az égbolt, végül Érmihályfalván a XVIII. Nyíló Akác Napok péntek délutáni megnyitóját „megúszták szárazon” az azon résztvevők. Most is volt felvonulás.
Délután négy órakor kezdődött meg a hivatalos megnyitó, mely, mint mindig, idén is színpompás felvonulással kezdődött. A menetben ott voltak a helyi előadócsoportok(modern– és néptáncosok, menettáncosok), az eseményen hagyományosan résztvevőholtmarosi néptánccsoport, és természetesen az óvodások, akik pár év múltán már az előttük vonult „nagyok” csoportjait fogják gyarapítani. Újdonságkét vonultak veterán autók és motorkerékpárok is, melyek már a szombat délelőtti találkozóra érkeztek.
Tízen tizennyolc éve
„Optimizmussal és hittel tekintünk az idei rendezvény elé is, mely akár nagykorúsítási ünnepségnek is nevezhető”, nyitotta meg a XVIII. Nyíló Akác Napokat Kovács Zoltán. A polgármester megköszönte a támogatóknak a nem kis mértékű segítséget, ugyanakkor felsorolta azokat, akik az elmúlt tizennyolc évben minden egyes alkalommal kivették részüket a szervezésből: Boros József, Kiss Csaba, Kovács Zoltán, Lunczer Mária, id.dr.Lunczer János, Nyakó József, id.Rencz Zoltán, id.Sütő Zoltán, Szilágyi István és Torda Imre (őket a ma déli ünnepi önkormányzati ülésen is köszöntik). A tizennyolc fesztivál már önmagában is bizonyíték az érmihályfalviak, az érmellékiek szülőföldjük iránti hűségére, mondta köszöntőjében dr.Sarkady Zsolt, hozzátéve, alprefektusként is ki kell jelentse: az anyanyelv és a kultúra által összekötött egy magyar nemzet részei vagyunk.
Testvérvárosok polgármesterei
A „magyar magyarok üdvözletét” Éles András hajdúnánási, míg a Felvidékét Czigány Zoltán tornaljai polgármester tolmácsolta (Érmihályfalva testvérvárosi kapcsolatban áll mindkét várossal). A beszédek után máris színpadi produkciók következtek, modern– és néptánc koreográfiákat látott a közönség, mely aztán az est folyamán több koncerten is részt vehetett. A kultúrházban kórusok találkozóját tartották, és ugyanott volt annak a CD–nek a bemutatója is, mely Érmihályfalva, Hajdúnánás (Magyarország), Ustron (Lengyelország) és Piest’any (Pöstyén, Szlovákia) zenészeinek közreműködésével készült, a Barátság hangjai címmel.
erdon.ro

2010. szeptember 16.

Bihariak a Művészetek Palotájában
Nagyvárad – Szeptember 19-én, vasárnap a budapesti Művészetek Palotája Hetedhét ország című rendezvényén nagyváradi, illetve Bihar megyei művészek mutatkoznak be. A programokon való részvétel ingyenes.
A budapesti Művészetek Palotájában vasárnaponként látogatható népszerű Cifra Palota 2007 őszétől a Hetedhét ország elnevezésű rendezvénnyel bővült, melynek keretében a látogatók ízelítőt kapnak egész Magyarország kulturális életéből. Az idén tovább gazdagodtak a programok, ugyanis átlépve a határokat, az anyaországon kivüli városok, térségek is bemutatkozhatnak. Megtiszteltetés Nagyvárad, illetve Bihar megye számára, hogy a határon túli vidékek közül elsőként kapott lehetőséget arra, hogy “meghódítsa” a fővárosiakat, valamint a MÜPÁ-t felkereső turistákat.
Biró Rozália váradi alpolgármester, Czvikker Katalin, a megyei RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Nyakó József, a választmány művelődésügyi szakbizottságnak tagja csütörtöki közös sajtótájékoztatójukon arra hívták fel a figyelmet: Bihar megye kulturális életének meghatározó alkotóműhelyei, művészei lesznek jelen az eseményen, a helyszínen zajló kézműves foglalkozások, színpadi bemutatók, mesejátékok, népi mesterségek, kiállítások és interaktív játékok révén, a mesteremberek és az előadóművészek segítségével az érdeklődők szinte játszva ismerhetik meg a bihari régió népművészetét, építészetét, történelmét és kultúráját.
A Bihar Megyei RMDSZ Czvikker Katalin kultúráért felelős ügyvezető alelnököt bízta meg a programok összeállításával, arra törekedve, hogy színes, dinamikus és statikus eseményeket egyaránt tartalmazó műsorfolyamot szerkesszen.
Változatos program
Czvikker Katalin elismerte: mindez nagy kihívást jelentett számára, hiszen szinte képtelenség, hogy a teljesség igénye mellett a rendelkezésre álló öt órába valamennyi reprezentatív személy, szervezet és csoport fellépését beillessze. Ezért végül úgy döntött, hogy intézményeket- az Állami Színház Szigligeti Társulata, az Árkádia Bábszínház Lilliput Társulata, a Nagyváradi Állami Filharmónia, a Tibor Ernő Galéria, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti kara és a Francisc Hubic Művészeti Iskola- kér fel arra, hogy küldjenek egy-egy csoportot. A népművészeti résszel (néphagyományok, -dal, -tánc, népi mesterek) Nyakó József, a Bihar Megyei RMDSZ-választmány kulturális szakbizottságának a tagja foglalkozott, aki megpróbált felkeresni idős mestereket és néptánccsoportokat verbuvált. Ennek eredményeképpen a MÜPÁ-ban szerepelhet többek közt az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptánccsoport, a Bartók Béla Citerazenekar, az Üver Népzenei Együttes, Csűri Katalin énekesnő vagy Biró Böske textilműves. Vár/Ady címmel napjaink Nagyváradjának írói és költői irodalmi kávéházban fogadják a vendégeket és a Nagyváradi Vár címmel kisfilmeket is vetítenek. A magyar idő szerint 10-15 óra között zajló ingyenes rendezvény ceremóniamestere Daróczi István bábszínész lesz.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2010. október 24.

„Mert a bűn az csak bűn marad”
Bihar megye – Más nemzet segítségére csak akkor számíthatunk, ha annak érdeke segíteni – hagzott el az október 23.–i megemlékezésen, Érmihályfalván. Az ’56–os emlékhelynél mintegy ötvenen jelentek meg.
Szombat délután a helyi MIDESZ tagjai álltak fáklyás díszörséget az érmihályfalvi Széchenyi téren lévő ’56–os emlékhelynél, ahol az RMDSZ szervezett megemlékezést a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Elsőként Kovács Zoltán polgármester mondott ünnepi beszédet, amiben egyebek mellett arról szólt, hogy az Érmihályfalvi Csoport néven ismert közösség tagjait nem elsősorban az ’56–os történések miatt hurcolták meg – illetve egyeseket ki is végeztek – hanem mert a hatalom célja az ellenséges érzelműeknek nyílvánítottak ellenőrzés alá vonása, illetve megsemmisítése volt, és erre akkor jó alkalom kínálkozott. Higgyük el, hogy ma is van lehetőség az ősök földjén boldogulni, és sokkal több, mint amennyit most remélni merünk, tette hozzá.
Csend, és fegyverropogás
A Bartók Béla Városi Kórus előadásában G.F. Händel Győzelmi dal, illetve Berkesi Sándor Székely Himnusz című kórusműve hangzott el, majd Nyakó József lépett a mikrofonhoz. Az ’56–os magyarországi lelkesedésre nyugatról csend, keletről fegyveres csörtetés volt a válasz, kami emigrációs hullámhoz, a nemzet testi és lelki csonkulásához vezetett, majd egy kozmetikázott parancsuralmi rendszerhez, és mindez bebizonyította: másokra csak akkor számíthatunk, ha azoknak érdeke segíteni, fejtette ki a helyi RMDSZelnöke. Hozzáfűzte: ma nem tankok ellen kell harcolni, hanem „bölcs alkukkal, méltányos államközi szerződésekkel kell elérni, hogy élhetőbb legyen a mánál a holnap”.
Mécseseket gyújtottak
Ezt követően a GGG Irodalmi Stúdió verses–zenés összeállítása idézte fel a forradalom hangulatát, illetve az annak leverését követő nyomasztó időszakot. Ekkor hagzott el a Kárpátia zenekar Neveket akarok hallani című dala is, melyből a címben idéztünk. A koszorúzás során pártok, szervezetek, intézmények képviselői, illetve az áldozatok és meghurcoltak családtagjai járultak az emlékhelyhez, majd a Himnusz éneklése után mécseseket gyújtottak az emlékhely tövében, illetve az oda vezető sétány szegélykövein. erdon.ro

2012. április 29.

Közeli történelem – a mindennapok krónikája
A Bihari Napló újságírója, Rencz Csaba Közeli történelem – Publicisztikai kóborlások című kötetének bemutatójára került sor Érmihályfalván az elmúlt pénteken.
A könyvbemutatón mintegy negyvenen vettek részt az érmihályfalvi Játszóházban, ahol elsőként id. Szilágyi Ferenc képzőművész, író, költő köszöntötte a megjelenteket. Ő volt a szerzőnek a Bihari Naplóban 2007. január és 2011. május között megjelent 217 jegyzetét, kommentárját tartalmazó kiadvány első méltatója. Beszédében felelevenítette azokat az időket, mikor mindketten tagjai voltak a még működő helyi irodalmi és képzőművészeti önképzőkörnek, ahol már hasonló stílusú írásokkal jelentkezett az újságíró. Érdemeként említette, hogy miközben a megye sok pontján “előfordul”, minden helyi eseményről is igyekszik tudósítani, úgy, hogy minden körülmények között objektív marad, miközben érezni, hogy saját véleménye is van.
Oldott hangulatban
Dérer Ferenc, a BN főszerkesztő-helyettese arról beszélt, miként került Rencz Csaba az laphoz, előbb külső munkatársként, majd lett szerkesztőségi tag. Hozzátette: a kötetben megjelent írások nagy részét ismeri, hiszen rovatvezetőként “átment a kezén”, és dicséretesnek mondta, hogy azokat kötetbe gyűjtve is kézbe lehet már venni. Később a méltatók kérdéseire válaszolt a szerző, de a közönség soraiból is akadtak hozzászólók. Kovács Zoltán polgármester, Nyakó József helyi RMDSZ-elnök, Boros József tanár, dr. Lunczer János állatorvos egyaránt azt emelte ki, hogy a szerző újságíróként pártatlan tud maradni a nem könnyű körülmények között, de véleménye is van, amit szintén vállal, és amivel hozzájárul a BN népszerűségéhez. Az oldott hangulatú esemény végén Rencz Csaba dedikálta kötetét, melyet (egyelőre) a helyi újság- és könyvárusnál lehet megvásárolni. erdon.ro

2012. május 19.

Két évtized az akác bűvöletében
Bihar megye – A 20. fesztivál megrendezése alkalmából olyan kiadvány jelent meg Érmihályfalván, mely a Nyíló Akác Napok eddigi történetéről próbál meg képet adni.
Az “Érmihályfalva, zsibongj tovább! – Két évtized az akác bűvöletében” című könyv bemutatójára pénteken délután került sor, egybekötve a támogatóknak szervezett fogadással. A kötetet három részből áll: az első a fesztiválok történetéről szól, kiemelten néhány állandó programról, interjú olvasható benne a Nyakó Józseffel és Kovács Máriával, akik az eddigiek során a főszervezői teendőket látták el, a második részben a 25 éves Nyíló Akác néptáncegyüttes, a harmadikban a 20 éves Syluette menettánccsoport mutatkozik be. Mindhárom fejezetben sok-sok fotó is található, ami még érdekesebbé teszi a visszatekintést. A kiadványt, melyet a továbbiakban meg is lehet majd vásárolni, Kovács Zoltán polgármester, illetve a szerkesztők –Lunczer Mária, Rencz Csaba, Borbély-Simon Csaba, Ádám Sándor – ajánlották az érdeklődők figyelmébe. erdon.ro

2013. május 20.

Nyíló Akác Napok: megkezdődött a harmadik évtized
Csütörtök reggel kezdődött, és vasárnap éjfél után ért véget Érmihályfalván a XXI. Nyíló Akác Napok fesztivál. Több részletre később visszatérünk, alább egy összefoglalóval igyekszünk egy kis hangulatot átmenteni.
Többen úgy köszöntek el egymástól Érmihályfalva főterén vasárnap éjfél után, miután a tűzijátékkal befejeződött a XXI. Nyíló Akác Napok, hogy „Boldog új évet”. Ezzel tréfásan utaltak arra, hogy a város ünnepe már szinte a helyi időszámítás sarokköve, a heteket-hónapokat a fesztiválokhoz mérik, hiszen még a ritkán találkozó ismerősök, családtagok is azzal búcsúznak, hogy – ha hamarabb nem -, jövő májusban látják egymást. Szinte lehetetlen vállalkozás a négy nap mintegy 50 programjáról összefoglalót írni, amikor külön-külön is mindegyik saját beszámolót érdemelne, ezért a krónikás ezúton is elnézést kér azoktól, akik a hely szűke miatt esetleg kimaradnak.
Sokszínűség
A csütörtöki eseményekről már beszámoltunk, péntek délelőtt sportrendezvények zajlottak, ezekre külön visszatérünk.Ugyancsak pénteken a megalapításának 10. évfordulóját idén ősszel ünneplő Egészségügyi-Szociális Központban Hajdúnánásról, Margittáról, Nagyváradról, Papfalváról és Nagyszalontáról érkezett vendégeket jelenlétében szociális megbeszélést tartottak. A kultúrházban „új színfolttal gazdagodott a város kulturális palettája”: bemutatták Sillye Judit helyi költő első, a Városháza támogatásával megjelent Holdpermet című verseskötetét, rögtön utána pedig – megőrizve a hangulatot – Kristófi János nagyváradi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás (ami vásárlással egybekötve még 2 hétig látható a könyvtárba költöztetve). Péntek délután került sor a fesztivál hivatalos megnyitójára, melyen hagyományosan felvonultak az előadócsoportok, és a meghívott vendégek is. Utóbbiak közül – Nyakó József polgármester köszöntő szavai után – rövid beszédet mondott Kiss Sándor, az RMDSZ megyei elnöke, Cseke Attila és Szabó Ödön, a szervezet parlamenti képviselői, utánuk a testvértelepülések polgármesterei következtek: Szögedi Anna, a felvidéki Tornalja, illetve Nyíri Béla, a szomszéd Nyírábrány elöljárója. A megnyitó után újra a kultúrházba mentünk, ahol a Thurzó Zoltán zongoraművész által „előcsalt” dallamokat a székelyhídi Gavrucza Tibor, illetve a helyi Molnár Zoltán és Hintalan Géza képzőművészek próbálták megfesteni. Később lezajlott az első Nyíló Akác Hanga verseny döntője, melyet a mezőzombori (Magyarország), de helyi kötődésű Fodor Jennifer nyert (erre külön visszatérünk).
Stílusok
Este a nagyváradi Akces, Mohácsi Brigitta, a Playtime együttes, majd a kirobbanó energiájú Tóth Gabi koncertezett, a kultúrházban a helyi, margittai, szalacsi, székelyhídi és nyírbélteki kórusok tartottak jó hangulatú találkozót. A híres erdei zsibongóban idén is ezrek szórakoztak, jókedvűket egy rövid, de kiadós zápor sem tudta elvenni. Szombaton délelőtt 17 aranylakodalmas párt köszöntöttek – erre is visszatérünk, akár csak a most is sokakat vonzott lovas bemutatóra. A strand területén oldtimer kiállítás volt néhány autó, és több motor „részvételével. Szombat délután a főtér volt a fő helyszín, ahol a gyerekeket a Bóbita együttes koncertje várta, majd az érsemjéni Ezüstperje, a helyi Nyíló Akác, illetve a nyíregyházi Újfigurás néptánccsoport részvételével tartottak néptáncgálát. A Szépkor Nyugdíjas Egyesület tagjai sárszentmihályi és hajdúnánási vendégeiket fogadták. Az AmazonÁsz koncert után helyi és környékbeli moderntánc csoportok váltották a stílust, este Alex Velea és Wolf Kati voltak a sztárfellépők, közben a Móka színjátszó csoport új bemutatóval töltötte meg a kultúrház nézőterét. Még a délután folyamán a könyvtárban az Érmellék 2009 Fotóklub hetedik saját kiállítása nyílt meg, a Gödör Rendezvényházban 55 bort kóstolt meg a borverseny zsűrije (erre is visszatérünk). Szombati utolsóként a debreceni Bakator zenekar népzenei koncertjére, és szabadtéri táncházba voltunk hivatalosak, és aki bírta még, annak irány újra az erdei zsibongó.
Színek, ízek, illatok
Vasárnap reggel rekord számú résztvevővel kezdődött meg a főzőverseny a strand területén, a mintegy harminc csapat 40 féle ételt tett le a zsűri asztalára, a fődíjat délután Pazar vegyes paraszttáljával a székelyhídi Pazar csapat vehette át (az ízeket később újra felidézzük). Még délelőtt a fegyverek kedvelőit várták a piacra – persze nem vásár volt, hanem nézelődni lehetett az airsoft bemutatón. A kultúrházban a nagyváradi Lilliput Társulat Kezeslábas című előadásával, majd játszóházzal várta a kisebb-nagyobb gyerekeket, és szüleiket. Délben – a főzőverseny közben – a székelyhídi GV Team tartott sportfavágó showt, bemutatva például az önjáró láncfűrészt (ennek titkát később leplezzük le). Délután a főtéri közönség inkább nézte, mintsem bekapcsolódott az Aktív fitnesz csoport bemutatójába, utánuk az Aladin Hero Team küzdősport bemutatója következett. Közben Thurzó Zoltán zongoraművész, Thurzó Sándor hegedűművész, és a helyi tehetség Cormos Viktória énekesnő, illetve a Jubilate Deo kórus adott a római katolikus templomot megtöltő koncertet. A főtéren a már 10 éve „visszajáró” székelyhídi Tini Dance Center mutatta meg, hogy mit sem vesztett lendületéből a csoport. A Nyíló Akác Szépe versenyen, ahogyan arról korábban már beszámoltunk, kilenc lány jelentkezett be a koronáért, aztán a divatbemutatóval fűszerezett döntőn a
Rimay Renáta, Móricz Nóra, Rusu Mădălina sorrend alakult ki (lásd 1. oldal). Sajnos ezzel egy időben zajlott a kultúrházban a magyarországi Aranyosi Péter és a diószegi Kun Zsolt közreműködésével stand up comedy előadás, melyen annyian voltak, hogy ahogyan mondani szokás egy tűt nem, esetleg néhány poént lehetett elejteni.
Dallamok
Az esti főtéri koncertek sorát a Dreamers együttes nyitotta, majd a magyarországi X-Faktor harmadik szériájának másodikja, Antal Timi csodálkozott rá a tengernyi közönségre. A szimpatikus, kedves énekesnőt a még nagyobb bulit teremtő, élőben nyomult Magna Cum Laude együttes követte, melynek énekesével sokan együtt kiáltották világgá, hogy utálják a főnöküket, nem törődve a másnapi esetleges „következményekkel”… Debreceni tűzzsonglőrök voltak az utolsó műsorszám, pontosabban a megnyitón is közreműködött Syluette menettánccsoport, mely így keretbe zárta a rendezvényt. A tűzijáték előtt még zárszót mondott Nyakó József polgármester, egyúttal színpadra szólította mindazokat a munkatársait, akik társai voltak a szervezésben, így köszönve meg munkájukat a sok-sok ezres tömeg előtt.
Hétfőn reggel pedig már mintha csak álmodtuk volna az egészet: se színpad, se sörsátrak, se szemétkupacok! A Nyíló Akác Napok jobb lábbal lépett harmadik évtizedébe.
Rencz Csaba
erdon.ro

2014. március 28.

N Y I L A T K O Z A T
Áldott legyen Antall József néhai miniszterelnök, valamint Szacsvay Imre néhai országgyűlési jegyző emléke, akiknek tavaly decemberben Székelyhídon, illetve idén, március idusán, Biharsályiban szobrot állítottak. Önmagában tekintve csak örvendenünk lehetne mindkét történelmi, politikai nagyságunk emléke ilyetén megörökítésének.
Értelemszerűen, nem is a jeles szoboralakokkal, hanem egyes szoborállítókkal támad gondunk, amikor kilétüket és viselt dolgaikat számbavesszük.
Petőfi koszorúi című versében Babits Mihály ezt kérdezi:
„Ki ünnepli Őt ma, mikor a vágy, a gond
messze az Övétől, mint sastól a vakond…?”
Petőfi, Antall és Szacsvay koszorúit ma olyanok hordják az általuk emelt szobraik elébe, mint Szabó Ödön RMDSZ-vezér és korrupt csapata, valamint Makay Zsolt, a Jólét és Szabadság (JESZ) kétes hírű magyarországi kalózpárt elnöke, akik kivételes értékű szellemi nagyjaink nevével és művével próbálják hitelesíttetni / legitimáltatni magukat, és igyekeznek pártos politikai tőkét kovácsolni belőlük – huszonöt esztendővel a kommunista diktatúra bukása után (1989).
Apropo: kommunizmus. A bihari RMDSZ és Szabó Ödön személyi, politikai koordinátáinak meghatározói semmiképpen nem a szóban forgó szobrok által megörökített, neves nagyságok, hanem sokkal inkább az a díszes „elvtársi kör”, akiket az elmúlt években előszeretettel Nagyváradra hívtak és vendégül láttak, nevezetesen: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Nyakó József, Újhelyi István, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gurmai Zita és Tsaik.
Makay Zsoltról és a JESZ-ről viszont – egyebek mellett – azt kell tudnunk, hogy Antall József rendszerváltoztató örökségéhez nekik aztán végképp semmi közük nincsen, az Antall-örökösöktől is teljesen elszakadtak, nem is beszélve a Lezsák Sándor nevével fémjelzett, hiteles MDF-vonulatról. Maga a Család erről így nyilatkozott: „A JESZ-szervezettel az Antall-család a mai napig perben áll… Önmagában szép, hogy a szoborállításra sor kerülhetett, de »hitelt nem érdemlő alapítvány« keze által.” A leírottak összefüggésében szólva értékes ugyan „a süttői mészkő”, melyből a mártírjegyző szobrának talapzata készült, de semmiképpen sem kívánatos, hogy a JESZ és annak pártalapítványa „aktívan jelen akar lenni nem csupán a Kárpát-medencében, hanem a tengeren túl is” (Makay Zsolt).
Erkölcsileg és politikailag egyenesen kártékony, hogy nemcsak történelmünket – ennek részeként pedig magát a Szacsvay Imre vérével aláírt Függetlenségi Nyilatkozatot –, hanem a szoborállítás nemes ügyében részes „nemes és szent egyházainkat” is obskurus politikai céljaik elérésére és igazolására próbálják felhasználni nevezett nemzetpolitikai kalandorok.
Mindezeket azért szükséges tisztázni, hogy történelmi nagyjaink nevét, emlékét és szobrait megtisztítsuk a jelenkor politikai sarától.
Nagyvárad.
Tőkés László
EP-képviselő
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

2014. szeptember 7.

Magyarremetén kezdődött a térség ünnepe
Augusztus 5-én, pénteken Magyarremetén a magyar néptánccsoportok felvonulásával kezdődtek meg a II. Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok. A színes népviseletbe öltözött fiatalok a település Belényes felőli bejáratától vonultak a sportpályára, az ünnepségek helyszínére.
A Magyarremetén felvonuló magyar néptáncosok és a hozzájuk tartozó kísérők hosszú sort kialakítva foglalták el az úttestet a település főutcáján, ahol szinte minden porta előtt álltak emberek, megtapsolva őket. A menetet rendőrségi kíséret biztosította, hogy szükség esetén elhárítsák a forgalmi torlódást, de ilyenre nem került sor. A megyei és a helyi RMDSZ-szervezetek, a református egyházközségek, valamint a civil szervezetek által szervezett három napos Fekete-Körös-völgyi ünnepség pénteken Magyarremetén kezdődött. Jó volt látni – az e sorokat rögzítőnek is – azt a színes kavalkádot, melyet a felvonuló néptáncosok nyújtottak. A település életében bizonyára először történt meg, hogy Bihar megye minden részéből érkező, magyar néptáncosok vonuljanak fel a helység utcáin. A felvonuláson külön színfoltot jelentettek a szentjobbi huszárok, akik a menet élén vezették a fiatalokat a rendezvény helyszínére. Az ünnepség Hodgyai Edit, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető alelnökének köszöntő szavaival kezdődött, aki fontos szerepet játszott abban, hogy a 12 magyar néptánccsoport, valamint a két magyar hagyományápoló énekkar is jelen legyen Magyarremetén. Ezt követően Bálind György, a magyarrremetei RMDSZ elnöke köszöntött minden jelenlévőt, vendégeket, táncosokat, énekeseket. „Nagy öröm számunkra, hogy térségünk eme nagy ünnepének, melyet immáron másodszor rendeznek meg, nyitó napját Magyarremetén tartják. Nagy boldogság számomra az, amit itt látok: néptáncosokat, gyönyörű népviseletbe öltözött fiatalokat”. Az elnök ezután a jelenlévő elöljárókat invitálta a szabadtéri színpadra.
A Megmaradás Zászlaja
Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, miután tisztelettel köszöntötte a közönséget, a felvonuló néptáncosok nagy csapatát, örömét fejezte ki, hogy ő is ott lehet a remeteiek között, majd arról szólt, hogy „amit a tavaly együtt elterveztünk, arról most látszik, hogy nem egy alkalomra volt elképzelve, hiszen immár a második alkalom, hogy ünnepelünk itt, a Fekete-Körös völgyében, ami azt is jelenti, hogy elindultunk a hagyomány útján”. Kifejtette, hogy a Fekete-Körös völgyében kilenc településen élnek jelentősebb magyar közösségek, majd így értékelt: „Annak érdekében, hogy a Fekete-Körös-völgyi magyarság megmutathassa magát, szükséges volt az ilyen jellegű rendezvényre, hiszen, ha vannak is ezen a vidéken is falunapok, azok nem adnak lehetőséget arra, hogy teljes mértékben bemutatkozzanak, hogy ismertessék magyar kultúránkat. Erre jók ezek az események, melyek most már rólunk, itt élő magyarokról szólnak”. A politikus ezután arról beszélt, hogy az idei ünnepségre elkészítették a Megmaradás Zászlaját. „A szórványban élők zászlaja ez, mely egy harci jelkép is. Ahhoz, hogy ebben a térségben megőrizzük a magyar kultúrát, a magyar nyelvet, a hagyományainkat, egy mindennapi harcot kell megvívni, melyet nem fegyverrel teszünk. Ez egy belső, egyébként nagyon komoly közös harc, a Fekete-Körös-völgyi magyarok kell érezzék, hogy nincsenek egyedül”, mondta többek között a képviselő.
„Adj hálát Istennek”
Szigeti Ferenc magyarremetei lelkipásztor is nagy szeretettel köszöntött mindenkit. „Kedves magyarok, van nekünk egy himnuszunk, kihúzzuk magunkat és úgy énekeljük: Isten, áldd meg a magyart! Én azt kívánom itt önöknek, hogy magyar, adj hálát Istennek, hogy akik fellépnek a Fekete-Körös-menti rendezvényen, azok a legjobbat nyújtsák”, mondta a tiszteletes. A rendezvényt üdvözölte Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere, aki a város Nyíló Akác néptánccsoportját kísérte el Remetére, valamint Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkipásztor, aki egyben a település Serkentők nevű férfikórusának tagja is.
Tánccsoportok a színpadon
A köszöntőket követően a néptáncosok, népdalkórusok foglalták el a szabadtéri színpadot, ahol Szabó Amália, a belényesújlaki Rezgő néptánccsoport vezetője látta el a műsorvezetői feladatot. Minden csapatról mondott néhány szót, hogy az ekkor már nagyobb számban jelenlévő közönség is tudja, kit is lát a színpadon. A következő néptánccsoportok léptek fel Magyarremetén: Ezüstperje (Érsemjén), Gilice (Paptamási), Érkörtvélyesi Néptánccsoport; Nyíló Akác (Érmihályfalva), Gyöngyvetők (Margitta), Szentjánosbogarok (Biharszentjános), Galagonya (Bors); Toldi (Nagyszalonta), Kéknefelejcs (Magyarremete), Rezgő (Belényesújlak), Szömörce (Bihardiószeg); Görböc (Micske), valamint a szentjobbi Vadvirágok népdalkórus, és a köröstárkányi Serkentők férfikórus.
Dérer Ferenc, erdon.ro

2014. szeptember 9.

Zaklatják az EMNP aláírásgyűjtőit
Több településen zaklatják és zsarolják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) aláíróit Bihar és Kovászna megyében – állították hétfőn a szervezet képviselői.
Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, Érmihályfalván a helyi RMDSZ-es polgármester, Nyakó József által megbízott személyek ott tesznek keresztbe a néppárt aláírásgyűjtőinek, ahol csak lehet. Monospetriben a néppárt aláírásgyűjtőinek megjelenésekor az RMDSZ helyi képviselői végigjárták a házakat, figyelmeztetve az embereket, hogy ne merjenek aláírni a néppártnak – mutatott rá Csomortányi, aki szerint az Érmellék több településén fenyegették meg a roma lakosságot azzal, hogy az önkormányzat megvonja tőlük a szociális segélyt, ha támogatják aláírásukkal Szilágyi Zsoltot, az EMNP államfőjelöltjét.
Bedő Zoltán, az EMNP sepsiszéki szervezetének elnöke rendőrségi zaklatásról számolt be hétfői sajtótájékoztatóján. Elmondta, Ütő Gusztáv képzőművész, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa pénteken a háromnyelvű „Székelyföld”, valamint az „Autonómia” feliratú táblával állt a belvárosban az aláírásgyűjtő stand mellett, amikor egy egyenruhás és egy civil rendőr felelősségre vonta, gúnyos, lekezelő hangnemben beszéltek vele.
„Mi egy autonomista párt vagyunk, az autonómia mint célkitűzés benne van az alapító okiratunkban, ezzel mozgósítunk. Ezt a rendőröknek is elmagyaráztuk”– mondta Bedő Zoltán. – Egyre inkább arra játszanak, hogy az autonómiáért küzdőket megfélemlítsék. De mi azt üzenjük, hogy minket nem lehet megfélemlíteni.”
Szilágyi Zsolt, a néppárt államfőjelöltje egyébként hétfőn Nagyváradon elmondta, nem született még döntés arról, hogy kit fog támogatni az EMNP a második fordulóban, de az bizonyos, hogy olyan jelöltet semmiképpen sem, aki tagadja Székelyföld létezését, és perekkel harcol nemzeti jelképeink ellen.
Szilágyi az RMDSZ kiszivárgott autonómiastatútumát Columbo feleségéhez hasonlította: mindenki tud róla, de még soha senki nem látta. „Miután folyamatosan hazudtak arról, hogy mikor készül el a törvénytervezet, most ködösítenek a kiszivárgott dokumentummal kapcsolatban. Hogyan várható el, hogy végigvigyék a parlamenten a statútumot, ha nem is merik felvállalni azt” – tette fel a kérdést az államfőjelölt.
Kovács Péter: jól halad az RMDSZ Az RMDSZ az előzetes terveknek megfelelően halad a Kelemen Hunor államelnök-jelöltségét támogató aláírások összegyűjtésével – jelentette ki Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Elmondta, Háromszéken több mint 35 ezren, Udvarhelyszéken 22 ezren, Maros megyében több mint 40 ezren, Szilágy megyében 17 ezren, Bihar megyében pedig 32 ezren írtak alá Kelemen Hunor indulásáért. Rámutatott, az RMDSZ a leadási határidő, azaz szeptember 23. előtt több mint 200 ezer aláírást fog iktatni.
Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika (Kolozsvár)

2014. szeptember 11.

Botrányszagú RMDSZ-politizálás Nagyváradon
A Bihar megyei RMDSZ szeretné megkapni a kultuszminisztériumi és a miniszterelnök-helyettesi tárcát Bukarestben. Biró Rozália kiiktatása után Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök az egyik esélyes. A 39 éves politikus viselt dolgainak jártunk utána.
Traian Băsescu román államelnök augusztus 7-én utasította el az RMDSZ jelöltje, Bíró Rozália Bihar megyei szenátor kinevezését a kulturális miniszteri posztra. Az államfő szerint a közgazdasági végzettséggel rendelkező Biró Rozália alkalmatlan a kultuszminiszteri tisztségre.
A Kelemen Hunor lemondását követően megüresedő kultuszminiszteri és miniszterelnök-helyettesi tárca újabb várományosának nevesítését az RMDSZ szeptemberre ígérte, a kiszivárgott nevek között található Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. A miniszteri tárcát a hírek szerint a Bihar megyeiek szeretnék megszerezni, ezért a kulisszák mögötti egyeztetésekben a történész végzettségű Szabó Ödön indulna eséllyel az újabb nevesítésre.
RMDSZ-üzletemberek kedveltje
Az 1975-ben Szilágysomlyón született, kárásztelki származású politikusról az erdélyi magyar közvélemény keveset tud, a helyi magyar közösség annál többet. A Nagyváradi Egyetemen 1997-ben történelem-földrajz szakot végzett szilágysági fiatalember a helyi ifjúsági szervezetekben kezdett el politizálni. A Bihar megyei RMDSZ a kilencvenes években a legerősebb, nemzeti elkötelezettségű RMDSZ-szervezet volt Erdélyben, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a mai ellenzéki politikusok köré csoportosulva. Ezt a beágyazódást változtatta meg Szabó Ödön a kilencvenes évek végi megjelenésével a nagyváradi RMDSZ-porondon: a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) az ifjúsági szervezetek 25-30 százaléknyi szavazatát játszotta át a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle nagyvállalkozói körnek. A kétezres évek eleji, puccsszerű hatalomváltásnak alájátszott az addigi nagyváradi alpolgármester, Kapi István leváltása is, akinek helyébe az új nagyváradi RMDSZ-hatalom mindvégig hűséges (ki)szolgálója, Biró Rozália került.
Az Erdély viszonylatában is ritka vehemenciával történt bihari hatalomátvétel mögött van, aki román titkosszolgálati módszereket vizionál, mások úgy vélekednek, hogy az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatok zömét. A következő lépésben a nemzeti táborhoz tartozó vidéki RMDSZ-vezetők gyors leváltása következett. A bihari lett Erdélyben az első egyszínű, belső ellenzék nélküli megyei RMDSZ-szervezet. Az utolsó ellenzéki polgármestert, az érmihályfalvi Kovács Zoltánt nemrég késztették távozásra.
A bihari RMDSZ-t az új csapat vezetői egyféle közös vállalkozássá alakították át. A Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök és megyei önkormányzati alelnök ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály által idén áprilisban indított bűnvádi eljárás egyelőre csak sejteti a bűzös hátteret, amelynek szálai – a helyiek szerint – polipként terjednek szét a gazdasági élet számos területére.
Aki napi 24 órában dolgozik
Ebben a kétes hátterű „érdek-képviseleti” rendszerben Szabó Ödön különösen színes figura. Az új megyei felállásban a kétezres évek elején helyi szinten még komoly hatalommal rendelkező RMDSZ-vezetők a fiatal történésznek a Kőrösvidéki Múzeumnál találtak kutatói állást. Szabó Ödön közben megyei önkormányzati képviselő lett, és a 2012-es parlamenti képviselői megválasztásáig – vagyonnyilatkozatainak tanúsága szerint – tíz éven át a nem túl magas, közalkalmazotti fizetését az önkormányzati üléspénzek egészítették ki. Mindez annak fényében érdekes, hogy Bíró Rozália alpolgármestersége alatt – minő véletlen – két igen értékes önkormányzati lakást is meg tudott vásárolni Nagyvárad belvárosában, a színház melletti Bazár épületében. A telekkönyvi kivonatok tanúsága szerint az egykor államosítással, a román állam tulajdonába került két lakrész tulajdonosa immár Szabó Ödön és a felesége. A szegény legényként Szilágyságból Nagyváradra érkező ifjú politikusnak – akárcsak a romániai politikusok százainak – igencsak jót tett az új foglalkozás, ami leginkább vagyoni gyarapodásban látszik meg. Ez alól Szabó Ödön sem kivétel, akit nemcsak a helyi RMDSZ korifeusai hoztak helyzetbe, hanem a Budapesten hatalomra kerülő balliberális kormányoldal is. A kapcsolatot ő maga kereste, amikor Erdélyben először Nagyváradra hívta meg Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Kuncze Gábort, Nyakó Józsefet, Újhelyi Istvánt, Bajnai Gordont, Mesterházy Attilát és társait. A baloldali politikusok hálája nem késett: 2006 és 2010 között Szabó Ödön az ITD Hungary befektetés-ösztönző és kereskedelemfejlesztő állami ügynökség partiumi megbízottja volt. Érdekes módon, a jelzett időszakban leadott vagyonnyilatkozatai erről a forrásról nem tesznek említést, de mint kiderült, a havi mintegy kétezer dolláros apanázst saját cégére, a Hubeo Kft. számláira fogadta, de a cég sem fizetést, sem osztalékot nem fizetett saját tulajdonosának.
Első látásra rendkívül aktív politikus képét mutatja néhány, a tulajdonunkba került elszámolás fénymásolata az ITD Hungary fele. Szabó Ödön napi nyolc órát dolgozott a magyar állami ügynökségnek, napi nyolc órát a történelmi múzeumnak, és napi nyolcat az RMDSZ megyei ügyvezető elnökeként, nem beszélve a megyei közgyűlésben sorra került ülésekről. A két embernek is sok foglalatosság csak úgy állhat össze, ahogyan azt közeli ismerői állítják: Szabó Ödön a Kőrösvidéki Múzeumnál csak a munkahelyi regiszter szerint dolgozott, és kapott fizetést, valójában főállású munkahelyén nagyon ritkán látták. Mint ahogy befektetés-ösztönző ügyködésének sem látta sok eredményét a Bihar megyei magyarság.
Egyházféltő ingatlankisajátítás?
Szabó Ödön neve az elmúlt tíz évben kétszer került be hangsúlyosabban az erdélyi magyar sajtóba. Tőkés László királyhágómelléki püspök azzal vádolta meg, hogy szerepe volt 2002-ben az első Orbán-kormány által a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében eltervezett érmindszenti Ady-központra kiutalt 1,3 millió euró magyar állami támogatás eltérítésében. A második, szintén méretes botrány akkor robbant ki körülötte, amikor 2013 júniusában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által első alkalommal megszervezett Szent László Napok nevét még májusban benyújtotta levédésre a bukaresti Márkavédelmi Hivatalhoz. Szabó Ödön egyszerűen ellopta az EMNT grafikusa által tervezett színes logót, és leadta azt Bukarestben. Amikor az ügyből erdélyi méretű botrány lett, azzal védekezett, hogy a római katolikus egyház számára akarta levédeni a nevet, mert úgymond a szentek kultuszának ápolása nem civil szervezetek, hanem az egyház feladata. Logikája szerint – amelyet a román bíróság szerencsére nem fogadott el – például a Szent Miklós hagyományőrző egyesületeket vagy a Szent György napokat szervező civil szervezeteket is fel kéne számolni. A római katolikus egyház nagyváradi kanonokja utólag kiállt Szabó Ödön elképzelése mellett, azonban a bírósági határozat szerint a szentek neveinek használati jogát nem lehet korlátozni vagy levédeni, így az EMNT által elkezdett nagyváradi Szent László Napok idén zavartalanul megérhette a második kiadását.
Az egyházát féltő Szabó Ödön RMDSZ-es megyei ügyvezető elnöknek azonban a nagyváradiak szerint ettől egy teljesen eltérő, másik arca is van. Tagja ugyanis a belvárosi Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának, és ebben a minőségében 2007-ben egy adásvételi szerződést hozott tető alá az egyházközség kétszáz éves kántori lakására. A gyülekezet tagjai nem igazán értették, hogy plébániájuk miért válik meg egy 515 négyzetméteres telken fekvő, belvárosi polgári lakástól akkor, amikor az egyháznak nem volt sürgős kiadása vagy előre nem látott pénzszükséglete. A kezünkbe került telekkönyvi kivonat tanúsága szerint az új tulajdonos egy Lukács László nevű férfi, aki a polgármesteri hivatal adóosztályának kimutatása szerint kárásztelki személyi igazolvánnyal rendelkezik. Ő Szabó Ödön egyik közeli rokona, akinek örökösei nincsenek, így eshetett rá a választás. A volt egyházi tulajdonú, belvárosi lakásban azóta is Szabó Ödön édesanyja lakik: a botrány elkerülése végett fia nem íratta a maga nevére újabb ingatlanszerzeményét.
A tranzakció idején a gyülekezetben szolgáló Lőrincz Ottó plébánost Böcskei László nagyváradi püspök áthelyezte Nagyszalontára, egy katolikus szempontból kis szórványgyülekezetbe. Nagyváradi forrásaink szerint az egyház el akarta kerülni a hívek elégedetlensége miatti botrányt, ezért került sor az egykori belvárosi plébános elhelyezésére. A Szent László római katolikus plébánia egyházi tanácsának egyik tagja megkeresésünkre névtelenül úgy nyilatkozott: a hét évvel ezelőtti adásvételi szerződés részleteit ma is homály fedi, és ez táplálja az emberek szóbeszédét, értetlenségét. Senki nem tudja, mennyit fizettek ki a nagy értéket képviselő egyházi ingatlanért, és mi lett a pénz sorsa.
Sok tehát a kérdőjel Szabó Ödön nagyváradi politikusi tevékenysége körül. Biró Rozália miniszteri kinevezésének botránya után itt van immár a második.
Makkay József, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2015. január 19.

Az űrlap alja
„Az ég ha néha zizzen éngem lapozgat az isten…”
Csütörtök este Pataki István költő mutatta be köteteit Érmihályfalván, ahová, mint mondta, már az 1970–80-as évek óta ezer szállal kötődik, ugyanis itt élt hozzá közel álló költőtársa, Máté Imre (1936–1939) is, akinek haláláról december 8-án emlékeztek meg.
A mihályfalvi poéta nevét viselő városi tékában megtartott szerzői esten Szalai Ilona könyvtáros köszöntötte a Bihar községből érkező költőt, valamint az egybegyűlt irodalombarátokat. Mint mondta, ezzel a költői esttel nyílik Mihályfalván a magyar kultúra napjához fűződő eseménysorozatot. Az elkövetkezőkben Nyakó József polgármester üdvözölte a Partium- és Magyarország-szerte ismert Patakit, aki, mint mondta – majd később maga a versfaragó is megerősítette – szinte haza jár Mihályfalvára, ahol mindig szeretettel és elismeréssel fogadták.
Ezúttal öt kötetet hozott az Érmellék fővárosába, köztük az utolsót is, a Ha farkast kiáltanék címűt, amelyet Nagyváradon, a december közepén tartott szerzői esten mutattak be, és ahol Ködöböcz Gábor, az Agria című irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője, valamint Tőkés László magyarországi fideszes parlamenti képviselő méltatta munkásságát.
A két laudációt ezúttal Felvinczi Erzsébet helybéli tanítónő elevenítette fel.
A kötetekből a szerző adott ízelítőt, amelyekben szerelmes, erotikus, szatirikus (Alsókorc, 2011) műfajú írásai mellett, anyanyelvőrző és művelő, illetve nemzetféltő költői hitvallása is előtérbe kerül.
„A Vétlen és védtelen (2009), Valami nincs (2011), Érosz egén (2012) alapján Pataki István a saját növéstervére és legjobb lehetőségeire figyelő szerző, aki tökéletesen tudatában van, hogy költőként egyetlen feladata van: konok hűséggel és művészi szabadsággal képviselni azt az élet- és értékvilágot, amely őt földajkálta és a sokra hivatottság felelősségével útjára indította. Ennek megfelelően számos művében megérintheti az olvasót a hűségben megőrzött szabadság és a szabadságban megőrzött hűség példaszerű modellje. Az emberi-művészi hitelességet, nyelvi erőt és mesterségbeli gazdagodást mutató legújabb kötete (Ha farkast kiáltanék, 2014) egy szépen ívelő pálya újabb állomásaként jelzi az utat, a klasszicizálódást is magában hordozó kiteljesedés felé” – írja róla Ködöböcz Gábor, magyarországi irodalomtörténész.
Utóbbi kötetének hátoldalán a Búcsú című vers (ne keressetek ne várjatok / nincs érkezés csak az út / az ég ha néha zizzen / éngem lapozgat az isten) soraiban fogalmazza meg önmagáról, amit szintén Ködöböcz Gábor összegez méltatásában: „(…) neki is köszönhető, hogy a majd százévnyi farkasverem-lét dacára még ma is van magyar dal Váradon. Ráadásul olyan megtartó, szabadabb lélegzetvételt segítő versekbe menekítve, melyek az érmindszenti géniusz nyomán éltetik az ezerszer áldott s használónál mindig hatalmasabb anyanyelvet. Mert a nyelv – mint a magyarság legnagyszerűbb alkotása – élet és szentség, sőt istenség”.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2015. április 10.

Bakasors: “Hazavágytak ők mindannyian”
Egy sorozat első állomásaként Érmihályfalván nyílt meg csütörtökön a Tanoda Egyesület, a Szacsvay Akadémia és a Bihari Napló közös, Bakasoros című hadtörténeti kiállítása, mely első világháborús relikviákat mutat be.
Mintegy két év időtartalmúra tervezik a szervezők azt hadtörténeti vándorkiállítást, melyet terveik szerint több, mint 30 Bihar megyei helyszínen láthat majd a közönség. A sorozat első állomásaként az érmihályfalvi Dr.Andrássy Ernő Múzeumban nyílt ez meg, ahol Szilágyi Andrea muzeológus köszöntötte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy helyi jelleggel már szerveztek hasonlót, majd Szabó Ödönnek adta át a szót. A történész-politikus köszönetet mondott a kiállítás anyagának egybegyűjtéséért a Tanoda Egyesületnek, a nagyváradi Kecse családnak, illetve a Bihari Naplónak, mely a Szacsvay Akadémiával együttműködve vállalta az első világháborúhoz kapcsolódó relikviák gyűjtését, illetve közzétételét. Sokaknak bátorítás volt az értékes tárgyi hagyatékok leporolásához, hogy látták: a BN hasábjain közzéteszik a fotókat, az azokhoz kapcsolódó történeteket, fejtette ki a politikus. Hozzátette: az I. világháború új helyzetet hagyott hátra, melyhez alkalmazkodni kellett, ugyanakkor az eltelt 100 év is folyamatos küzdelem volt, de tájainkon az utóbbi generációk már olyan kivételes helyzetben vannak – ritkaság számba menően a magyar történelmet tekintve -, hogy nem kellett harcba induljanak.
Beszédes tárgyak
Az RMDSZ megyei ügyvezetője közölte, hogy a kiállítást minden magyarok (is) lakta városba, községbe elviszik. Nyakó József helyi polgármester reményei szerint nagy érdeklődés fogja övezni a kiállítást, melyet örömmel fogadtak a városban. Sárközy Zoltán, a Pro Liberta Partium Egyesület elnöke pár szóban felelevenítette a Doberdó vidékére 10 éve kezdődött emléktúrák történetét, majd az azokról készült kutatási naplóból adott példányokat a múzeumnak és a helyi könyvtárnak. A továbbiakban a háborús relikviákat gyűjtő és a jelen kiállítást adminisztráló Kecse család (kiknek pár éve már volt egy hasonló jellegű tárlata Érmihályfalván) került az figyelem fókuszába. Dalma az egész eseményt fényképezőgéppel a kézben dokumentálta, a beszédek között Ákos mondta el Héjjas István: Hozzuk haza című versét (ebből való a címnek választott idézet, s melynek üzenete egy felhívás az áldozatok emlékének őrzésére). Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke pedagógusként fogalmazta meg a történelmi emlékezés fontosságát: gyökereket kell adni a gyerekeknek, hogy tudjanak szárnyalni. Hozzátette, hogy 100 év távlatából mát természetesen nincsenek élő adatközlők, de a hagyatékokból mintegy 200 nagyon “beszédes” tárgy került elő. Ezeket attól függetlenül dolgozták fel, hogy a harcvonal melyik oldalán állt egykori tulajdonosuk, hiszen “a halott katona már nem ellenség”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyűjtés tovább folytatódik.
A gyűjtés folytatódik
A továbbiakban Kecse Attila látta el az alkalmi tárlatvezetői feladatot, a nézelődők pedig egyebek mellett fotókat, kitüntetéseket, érdemrendeket, dokumentumokat, rohamsisakokat, töltényhüvelyeket láthattak, egy sarokban “lövészárkot” kerítettek el homokzsákokkal és szögesdróttal. Igen érdekesek a néhai katonák személyes használati tárgyai, különösen például a töltényhüvelyekből készült emléktárgyak. Látható több úgynevezett hadimozsár, melyet a beöntésre szánt rézmozsarak helyett kaptak egykoron a háziasszonyok. A kiállítás április 24-ig látható az érmihályfalvi múzeumba, majd a sorozat folytatásaként először a környező községekbe – Érsemjén, Értarcsa, Érkörtvélyes – kerül, melyeknek képviselői jelen is voltak a minapi megnyitón.
Rencz Csaba
erdon.ro

2015. május 16.

XXIII. Nyíló Akác Napok – A pénteki események
Tucatnyi, de nem tucattal mért programmal várta az érdeklődőket pénteken az érmihályfalvi XXIII. Nyíló Akác Napok fesztivál. A legnagyobb tömeget az esti Edda koncert vonzotta.
Péntek délelőtt második alkalommal tartották a kultúrházban a református egyházközség szervezésében a “Tiszán innen, Dunán túl” című népdaltalálkozót. A nézőteret megtöltő gyereksereget, illetve az őket elkísérő tanítókat, szülőket Balázsné Kiss Csilla lelkész köszöntötte. “Nyílik az akác, illatával együtt elönti szívünket a szülőföld iránti szeretet. (…) Ahogyan anyanyelvünket, úgy zenei anyanyelvünket is ápolni kell, hogy ne legyünk gyökértelenek” – mondta egyebek mellett a lelkész, köszönetet mondva a tanítóknak, édesanyáknak, nagymamáknak, akik énekre, népdalra tanítják a gyerekeket. Karászi Éva tanítónő főszervezőként hozzátette: Mint ahogyan az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik, a népdal is, mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje. Elsőként mindenki együtt énekelte a “Tavaszi szél vizet áraszt…” című népdalt, majd a gyerekek egyenként vagy osztályonként álltak színpadra, hogy énekeljenek, vagy éppen hangszeren játsszanak.
Szociális találkozó
A vendéglátók mellett öt településről érkezett vendégek vettek részt pénteken délben a szociális intézmények “Derűs őszért” című találkozóján. A programot ezúttal egy helyi panzió nagytermében tartották, mivel az Egészségügyi-Szociális Központban bővítési munkák zajlanak. A megjelenteket Csűri József igazgató, Nyakó József polgármester, Karsai Attila alpolgármester, illetve dr.Turucz Mária megyei tanácsos is köszöntötte. A továbbiakban a helyi Egészségügyi-Szociális Központ “mutatkozott be” elsőként a hallgatóságnak, majd Bradács Aliz, a Margittai Dr.Pop Mircea Városi Kórház menedzsere – melyhez tartozik a helyi Egészségügyi Központ is – mondott köszönetet a város vezetőinek a mindig gyors és hatékony együttműködésért, majd bemutatta az általa menedzselt intézményt. Következtek hasonló bemutatkozással a Balmazújvárosból, Hajdúnánásról, Papfalváról és Gálospetriből érkezett vendégek.
Területfejlesztési munkaülés
Az Észak-Nyugati Területfejlesztési Társulás résztvevő településeinek találkozóját tartották meg délben a Gödör rendezvényházban. Az eseményen gyakorlatilag egy munkaülés volt, 22 magyarok (is) lakta Bihar megyei község és város polgármestere és/vagy alpolgármestere volt jelen, továbbá Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta nevezési igazgatója, a tavaly először megrendezett Partiumi Vágtát szervező Kiss Lajos és Ferencz István, továbbá Dr.Skelecz György kolozsvári konzul. Nyakó József polgármester örömének adott hangot, hogy ilyen népes vendégsereget láthat vendégül, majd sorban szót adott a gyakorlati tudnivalókat közlőknek. Szabó Ödön képviselő elmondta: a jellemzően a megye északi részét felölelő fejlesztési társulás pillanatnyilag 96 ezer lakost képvisel, a cél ezt mintegy 120 ezerre gyarapítani. Következő témaként az idei Nemzeti Vágta partiumi előfutamáról egyeztettek. Mint arról beszámoltunk, ezt valószínűleg Érmihályfalva rendezheti meg, úgy, hogy tervben van egy úgynevezett Érmelléki Futam is, melyen bárki részt vehet, ám onnan a budapesti versenyre nem lehet kijutni. A Partiumi Vágta része lehet a hosszútávú térségi fejlesztési stratégiának, mondta Szabó Ödön, és az a javaslat is elhangzott, hogy állandó helyszín legyen Érmihályfalva, a vágta pedig képezze a Nyíló Akác Napok állandó részét. Bendes Csaba elmondta: az idei a nyolcadik nemzeti vágta lesz, a 19 helyszín közül 4 lesz határon túli. Technikai okok miatt több dátum is szóba került a partiumit illetően, így a már közölt június 14. mellett augusztus 9. is – végső döntést később hoznak. A továbbiakban Szabó Ödön és Cseke Attila képviselők a törvényhozási munkával kapcsolatban osztottak meg információkat, például a választási-, a közigazgatási-, a zászló- és címer törvényekkel, a könnyített honosítás ügyintézésével, pályázatokkal kapcsolatban.
Megnyitó
A XXIII. Nyíló Akác Napok megnyitója a hagyományoknak megfelelően zajlott: gyerekek és előadócsoportok színpompás felvonulásával kezdődött, a sokadalom a Széchenyi tér túlsó végétől a színpadig vonult, melyen a Syluette menettánccsoport mutatott be egy koreográfiát. A fesztivál hivatalos megnyitása a polgármester feladata volt. Nyakó József újra elmondhatta, amit tavaly is, ám újabb aktualitásként: soha ennyi támogatója még nem volt a mintegy 150 fős gárda által szervezett fesztiválnak. Ugyanakkor ennyi vendéget sem üdvözölhetett még a megnyitón, hiszen amellett, hogy minden testvértelepülés küldöttsége megérkezett, Bihar megye 22 magyarok (is) lakta községéből, városából volt jelen polgármester vagy alpolgármester. Az idei fesztivál is szolgáljon mindenki örömére – mondta Nyakó József. Cseke Attila képviselő saját, margittaiként Érmihályfalvához fűződő emlékeiből válogatott, megjegyezve, hogy mindig barátként érkezik a városba. A testvértelepülések közül Bagdi Sándor nyírbélteki polgármester, Bódi Attila tornaljai alpolgármester és Lázár-Kiss Barna baróti polgármester köszöntötte az érmihályfalviakat, mindannyian meghívták a helyi küldöttséget saját fesztiváljaikra. Sokan vannak a Nyíló Akác Napokon, és ennek okát Szabó Ödön képviselő, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke “elemezte”. A politikus szerint aki már volt itt, az visszajár, aki nem, az jó hírét vette és azért jött el. Szerinte a sokaság bizonyítéka annak, hogy egységesek és sokan vagyunk, ahol pedig sokan vannak, ott mindig lehet segítséget találni akkor is, ha támaszra van szükség. A beszédek itt véget is értek, következett a helyi előadócsoportokat felvonultató színpadi program.
Koncertek
A megnyitót követően a program szerint két koncert kezdődött azonos időben, 18 órakor. Az egyik a római katolikus templomban volt, az egyházközség orgonáján Józsa Domokos, a nagyvárad-szőllősi plébániatemplom kántor-orgonistája játszott, mintegy egy órás koncerttel örvendeztetve meg a 45-50 fős hallgatóságot. A műsoron J. E. Kindermann, J. S. Bach, J. B. Bach, G. F. Händel, J. Stanley és C. A. Frank művek szerepeltek, melyek felhangzása előtt az orgonaművész mutatta be a felcsendült zeneműveket. Ugyanabban az időben a főtéri színpadon a No Cable együttes főleg közismert rock-slágereket adott elő, utánuk a budapesti Utcazenekar tartott lemezbemutató koncertet. Az est sztárvendége az Edda együttes volt. “40 év rock” – hirdette a zenészek hátához kifüggesztett óriásplakát: négy évtizede hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóiból verbuválódott zenekar első fellépéseit tartotta. Az azóta változott összeállítású banda péntek esti koncertjére úgy megtelt közönséggel a Széchenyi tér, ahogyan az egy “nyílóakácos” nagykoncerthez illik, a sokezres tömegben pedig minden korosztály megtalálható volt. A legnagyobb sikert még mindig a régi nagy slágerek aratták, melyeket azok a fiatalok is énekeltek, kiknek a szülei álltak a kör közepén annak idején.
A két órás buli után a sörsátrak alatt folytatódott a szórakozás, mások a retro bulihoz, vagy az erdei zsibongóba készülődtek.
Rencz Csaba
erdon.ro

2015. május 18.

Jó idő, remek programok – véget ért a Nyíló Akác
Színpompás tűzijátékkal ért véget vasárnap éjfélkor Érmihályfalván a XXIII. Nyíló Akác Napok. A több mint két évtized alatt ritkán történt meg, hogy végig jó idő legyen, idén ennek is örülhettek a szervezők és a résztvevők.
A fesztivál vasárnapi programja, ahogyan már a korábbi 10 évben is, a főzőversennyel kezdődött. Erre 25 csapat nevezett be, a zsűri asztalára kora délután több mint 40 féle étel téve, és akkor még nem is beszéltünk az először megtartott pálinkaversenyről – az “étlapra” később külön kitérünk. Ugyancsak később fogjuk részletezni azt az egész napos “kutyás programot”, melyre messzeföldről is elhozták kedvenceiket – talán pontosan családtagokat említeni – a gazdák, tenyésztők. E program keretében adták használatba azt a kutyasétáltatót, melynek építéséről korábban beszámoltunk: az önkormányzat a kutyatartók civil csoportjának kérésére kerített el egy részt a városi parkból, ahol megfelelő körülményeket teremtettek (kukák, padok, folyóvíz). A létesítményt méltatta Biró Rozália szenátor, aki a déli órákban tartózkodott a városban, kijelentve: nem biztos abban, hogy egy hasonló, a kutyatartók kérésének eleget tevő határozatot például a nagyváradi képviselő-testület megszavazott volna. Ugyancsak elismerően szólt Calin Mitrea, a Bihar Megye Ebtartók Egyesületének vezetője. Nyakó József polgármester mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy igyekszenek egy minél jobban élhető várost kiépíteni, ennek részei a kutyatulajdonosok és természetesen a számukra családtagoknak számító kutyák is.
Szépségkirálynő
A gyerekekről vasárnap sem feledkeztek meg, a kultúrházban interaktív játszóház és a Lilliput Társulat bábelőadása várta őket. Ugyancsak a kultúrház adott otthon a fesztivál könyvbemutatójának. Mint már megszokottá vált, minden nagyobb városi ünnepségen megjelentetnek egy vagy több könyvet, és mindig van is mit. Ezúttal az Érmihályfalváért Egyesület Szilágyi István: Hátrahagyott írásaim című kötetét támogatta, melyben a szerző helytörténeti, dokumentarista, illetve “sztorizó” írásait gyűjtötte egybe, melyek nagyrésze lapunkban, illetve Fáklya című lapelődjében már napvilágot láttak. A könyvbemutatót a kultúrházban az abszurd humor váltotta fel: Laár András, alias Besenyő Pista bácsi mondta meg tutira, hogy mi a hülyeség és mi nem. Hát nooorrmááállis? Há’ de… Mindeközben a főtéri színpadon egymást követték a látványos programok, bemutatót tartott a Good Dragon karatecsoport, majd a székelyhídi Tini Dance Center és a nagyváradi Unique Dance Stúdió. Mindeg nagy tömegeket vonz a Nyíló Akác Szépe megválasztása. Most sem volt másként: több ezer ember előtt vonult fel a hét aspiráns: Turuczkai Henrietta, Gábor Jessica, Gábor Enikő, Sone Gabriella, Schrepler Patrícia, Pusztai Myrthis és Orosz Panna utcai, fürdő- és estélyi ruhában. A zsűri természetesen nem volt könnyű helyzetben, eleve arra ítélve, hogy döntését sokan bírálni fogják, de ez a zsűrik sorsa. A sorrend: második udvarhölgy Gábor Jessica, első udvarhölgy Gábor Enikő, 2015 szépségkirálynője Turuczkai Henrietta.
Koncertek
Már a szépségkirálynő-választás öltözködési szüneteiben megkezdődött a fesztivált záró eseménysorozat. Ezt a Silver Wings Egyesület tánccsoportjai nyitották, majd a Cs.Nagy &Cserey Akusztik nevű formáció következett. Az idei fesztiválról elmondható – legalábbis a tudósító véleményeként – hogy nagyszerű koncerteket prezentált, főleg azok voltak kiemelkedőek, melyeken az előadók maguk is látható élvezettel muzsikáltak. Utóbbi tükröződött a nevezett nemzetközi csapat előadásán is, miközben Zorán, Koncz Zsuzsa, Piramis, Bergendy, Sting, stb. számokat adtak elő. Bár alulírott nem tartozom a fiatalabb korosztályhoz, be kell valljam: megnyert magának a Punnany Massif együttes! Remek zenészek, igényes szöveggel, magukkal ragadó előadással, és öröm volt nézni, ahogyan a közönség is énekelt velük – na, őket remélhetőleg már nem nyeli el a kommersz műmulatós-örvény. A színpad előtti 10-15 méteren kicserélődött a közönség, amikor a Punnanyt Csepregi Éva és Végvári Ádám váltotta fel, de az egykori Neoton, illetve szólólemezeikről előadott slágereiket is korosztálytól függetlenül mindenki tudta. Éjfélkor különlegesen színpompás tűzijáték zárta a fesztivált, illetve Nyakó József polgármester szavai, aki a résztvevőknek, a fellépőknek, a támogatóknak és nem utolsó sorban szervezőtársainak (akiket színpadra is szólított) köszönte meg, hogy emlékezetes, sikeres négy napot tudhat maga mögött Érmihályfalva, ahol máris megkezdődött a XXIII. és XXIV. Nyíló Akác Napok közötti év visszaszámlálása.
Rencz Csaba
erdon.ro

2015. október 19.

Szoboravató lesz Érmihályfalván: Hazaváró Édesanya
A szülőföld hazaváró szeretetét kifejező szobrot avatnak a hét végén Érmihályfalván. A részletekről Nyakó József polgármester nyilatkozott lapunknak. Alább az ünnepség részletes programja is olvasható.
Érmihályfalva polgármestere még az esztendő elején hirdette meg helyi szinten “A kő marad”-évet, melynek keretében az elmúlt hónapokban több rendezvényen is a szülőföld szeretete, a helyben maradás volt a téma. Már akkor előrevetítette, hogy ősszel szoboravatóra is sor kerül – ez lesz e hét végén, mintegy az emlékév zárásaként. Ennek kapcsán Nyakó József lapunknak elmondta: az érmihályfalvi képviselő-testület egyöntetű döntésének köszönhető, hogy a város az Érmihályfalváért Egyesülettel karöltve szobrot állít.
Közös akarattal
“Ezúttal nem egy hírességnek, politikusnak, művésznek vagy történelmi személyiségnek állítunk emléket, hanem szívünk teljes melegével szeretett édesanyánknak. Míg a hírességek megítélése ideológiák, nemzeti vagy politikai hovatartozás, esetleg egyéb tényezők szerint sokrétű lehet, addig életadó, gyerekét mindig hazaváró szülőanyánk érdemeihez nem férhet kétség, neki a legmélyebb alázattal és határtalan szeretettel tartozunk. Nagyon remélem, hogy az eddigi szépszámú adományozó mellé újabbak csatlakoznak, hogy téglajegy vásárlásával ne csak szellemileg, de anyagilag is hozzájáruljanak ennek a csodálatos alkotásnak a megszületéséhez. Az avatóünnepség keretében ki fogunk sorsolni egyetlen téglajegyet, amelynek boldog tulajdonosa hazaviheti a Hazaváró Édesanya szobrának kicsinyített mását”, fogalmazott a polgármester. Aki egy tömbnyi, vagy annál több téglajegyet vásárol (500 lej), annak nevét, a köszönet jeléül, a szobor melletti fal márványtábláira vésik. “Hozzunk létre közös akarattal egy olyan alkotást, amely mindannyiunkból ugyanazt az érzést váltja ki: csodálatos gyerekkorunk emlékeit, édesanyánk mérhetetlen szeretetét, szülőföldünk, otthonunk pótolhatatlanságát” – szól Nyakó József felhívása.
Ünnepi program
A helyi alkotók elképzelése alapján Deák Árpád szobrászművész által formába öntött alkotás leleplezésére október 24-én, szombaton kerül sor, az ünnepségre várják a budapesti Országgyűlés több szakbizottságának képviselőjét, romániai magyar politikusokat, a történelmi egyházak képviselőit és természetesen a szülőföldjükön maradtakat illetve a szülőföld iránti szeretetüket kifejezni óhajtó elszármazottakat. Az ünnepség részletes programja: 10-10.45 óra – a vendégek érkezése a Városházára; 11 – Megoldáskeresés a kivándorlás visszaszorítására – tanácskozás az RMDSZ parlamenti és szenátusi frakcióinak, valamint az Országgyűlés bizottságai képviselőinek részvételével, szakmai felvezető dr.Pásztor Gyöngyi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai karának adjunktusa (Gödör rendezvényház); 15 – Szoboravató (Köztársaság tér 2. szám, a régi Polgármesteri Hivatal mellett); 18 – Gálaest és állófogadás azok számára, kiknek részük volt az alkotás megszületésében, továbbá várják azokat is, akik Érmihályfalváról elszármazottakként kötelességüknek és szívügyüknek tartották, hogy részesei legyenek az ünnepi alkalomnak (Gödör rendezvényház).
Rencz Csaba
erdon.ro

lapozás: 1-30 | 31-36